mozaikalbum

Elnézést, szabad ez a hely? Csak pár cuccom van...


Tehernek hittem, most ajándéknak gondolom...

2022. január 09. 18:36 - Vándor_Emma

Emlékeztek Fricire?   Ő az én négy-igencsakésaránytalanulrövidke-lábú agg keverék kutyabarátom, akivel nem terveztem ugyan barátságot, se semmiféle komolyabb kapcsolatot, aztán mégiscsak lett. Valami. Valami mély és erős, úgy sejtem. Ezekről a sejtéseimről akkor szerzek tudomást, amikor mondjuk…

Tovább
komment

Többé nem jön válasz...

2021. április 23. 16:17 - Vándor_Emma

Már jócskán elmúlt éjfél is, mikor Emma leparkolt az orvosi ügyeletnél. A csapzott hajú doktornő után sietett, aki korábban kinn járt a háznál, de a lakásba nem volt hajlandó bemenni, pedig az ő dolga lett volna kizárni az idegenkezűséget. Csak épp hogy belépett az ajtón, egy pillantást vetett a…

Tovább
Szólj hozzá!

Még megsimogatta a kezemet...

2020. augusztus 19. 05:00 - Vándor_Emma

A búcsú fontosságáról

Ez a járvány jókor jött. Nekem. Az én életemben. Úgy értem, ha mondjuk egy évvel vagy kettővel korábban érkezik, talán maga alá temet. És még mielőtt bárki meg akarna kövezni, pontosítok: nem gondolom, hogy bármikor jól tud jönni egy ilyen járvány. Anyám jár a fejemben. Két éve ment el. Már nem…

Tovább
2 komment

Gyászolj észrevétlenül!

2020. július 23. 16:07 - Vándor_Emma

A bejegyzés címében szereplő gondolattal természetesen egy pillanatig sem azonosulok, viszont azt hiszem, ez a felszólítás fedi le leginkább a társadalmi elvárást manapság egy gyászolóval szemben Bevallom, míg nem veszítettem el a szüleimet, fogalmam nem volt arról, min mehet keresztül egy…

Tovább
komment

Nem szeretnék szemetet hagyni magam után

2020. június 26. 18:00 - Vándor_Emma

Kedves naplóm... (4.)

20200624 Ezen a nyáron most először kerített hatalmába igazi nyári hangulat. Ujjatlanban indultam el Fricivel sétálni, és mire visszaértünk, majd szomjan haltunk mindketten. :) Bevillant, hogy nagyjából egy éve van itt ez a kutyus, s azóta szinte megfiatalodott. Mikor idekerült, szerintem…

Tovább
Szólj hozzá!

A háromszáznyolcvanhatodik

2020. május 14. 11:57 - Vándor_Emma

  - Szia! Hát te mit keresel itt, tudod, hogy karanténban vagyok, ide nem jöhet be senki. Hogy jutottál be? - Hozzád jöttem. Szia! Engem nem zárhatnak ki innen, egyébként sem tudok tőled semmit sem elkapni. Nekem ez a koronavírus nem árthat, te is tudod. - Miért jöttél? - Mert egyedül vagy már…

Tovább
komment

Láthatatlan áldozatok

2020. május 12. 21:28 - Vándor_Emma

Nem ismeritek őt, soha nem hallottatok róla. Nem véletlenül. Nem fog feltűnni a fészbukon egy kiscicás, meg egy bölcselkedő bejegyzés között. Nem fogja kitenni, mit reggelizett, hol járt-kelt a világban (ha nem most, akkor korábban), sem azt, melyik versenyen nyert ezüstérmet a kisfia, vagy milyen…

Tovább
komment

Tárgyak árnyékában élni...

2020. május 01. 15:02 - Vándor_Emma

Mi lehet a káosz mögött...  Kutyasétáltatásim során rendszeresen elmegyek egy ház mellett, melynek látványa mindig lebilincsel. Nem annyira szépsége vagy különleges építészeti megoldásai okán, inkább a diszharmónia, a káosz meghökkentő részletei hatnak így rám. A gizgaz közül, mint tengeren a…

Tovább
komment

Felszínre törő szennyvizeink

2020. április 28. 17:07 - Vándor_Emma

Anyu több mint két éve nincs köztünk. Lelket szorongató időszak volt távozása, melyből határvonalat képező sávként jelenik meg emlékeim között a temetés napja. Visszagondolva már a ceremónia maga is kissé bizarra sikeredett. A templomi szertartás hagyományos katolikus rituálé szerint zajlott. A…

Tovább
1 komment
süti beállítások módosítása