Olyan, mintha nem lennék itt. Mintha igazából sehol nem lennék. Hiába erőlködöm, képtelen vagyok VALAHOL LENNI. Egy szűk csövön át nézem a világot, s amire ránézek, azt hiába látom, nem tud eljutni hozzám. Messze van, idegen. Van a világ, és vagyok én. Kívül azon, amit látok. Amit látok, nem az…

A kérdés, mennyire vagyok én exhibicionista. Bátran ki merek-e lépni erre a virtuális színpadra, ahol ugyan engem bárki megnézhet, de én senkit nem látok az engem figyelők közül? Mint mikor életem utolsó növendékhangversenyén úgy álltam ki hegedűmmel a kisvárosi művház pódiumára, hogy a reflektorok…